„A színház vigasztalni próbálja az embert, aki erre a vigaszra jobban rászorul, mint valaha. Segíteni akar, oldani a magányt, ösvényt találni a dzsungelben. Hogy neoncsodák villognak vagy csak egyetlen, szúrt fényben áll a színház, talán mindegy is.
Néha azzal ámítom magam, hogy az én színházam segített megőrizni az emberi méltóságot, itt-ott enyhítette a szenvedést, több örömet szerzett, mint amennyi bánatot okozott, és a 8 és ½ cirkuszának fehér ruhában vonuló bohócai odabiccentenek nekem: ismertünk téged…”(Ádám Ottó, Kolozsvártól a Madách Színházig, Kritika, 1994)
Ádám Ottó rendező életművének összefoglalása régi tartozásunk. Számos nagy sikerű, jelentős előadás fűződik nevéhez, több évtizedes jelenlétével pedig meghatározta a hazai színházi életet. Ez csak néhány elhivatott alkotónak sikerült a huszadik század második felében Magyarországon.
A kiállítás középpontjában, Ádám Ottó pályaképének megrajzolása mellett, a magyar színházművészet történetének legendás előadásai állnak. A Madách Színház a világirodalom kiemelkedő drámáinak – Miller: Pillantás a hídról, Brecht: A kaukázusi krétakör, Koldusopera, Shakespeare: Hamlet, Othello, Csehov: Három nővér, Gorkij: Éjjeli menedékhely – interpretálását és a magyar drámai hagyomány ápolását tűzte célul.
A polgári drámaírók darabjai mellett központi szerephez jutottak Németh László drámái. Ádám Ottó kezdeményezte Háy Gyula írói szilenciumának megszüntetését, s ő vitte színre Magyarországon először Sütő András Csillag a máglyán című művét.
Pécsi Sándor (Eddie Carbone) és Vass Éva (Catherine). Arthur Miller: Pillantás a hídról. Madách Színház, 1960. október 28. MTI Fotó – Bartal Ferenc felvétele
Psota Irén (Gruse, cselédlány), Tallós Endre (A kormányzó), Váradi Hédi (A kormányzóné), Pécsi Sándor (Azdak, a bíró). Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör. Madách Színház, 1961. március 24. MTI Fotó – Bartal Ferenc felvétele
Mensáros László (Dorn, orvos), Pécsi Sándor (Szorin, Arkagyina fivére), Tolnay Klári (Arkagyina színésznő), Gábor Miklós (Trigorin, író), Schütz Ila (Mása, Samrajevék lánya) Zenthe Ferenc (Samrajev, Szorin intézője), Ilosvay Katalin (Polina, Samrajev felesége). Anton Pavlovics Csehov: Sirály. Madách Színház, 1972. január 28. Ismeretlen fényképész felvétele
Ádám Ottó rendezői sikerei a színészekkel folytatott szoros, baráti együttműködésből születtek: Pécsi Sándor, Uray Tivadar, Timár József, Tolnay Klári, Kiss Manyi, Gábor Miklós, Mensáros László, Psota Irén, Domján Edit, Bessenyei Ferenc, Huszti Péter, Piros Ildikó, Haumann Péter, Almási Éva, Sztankay István, Vass Éva – és a sor hosszan folytatható lenne – értő és egyenrangú partnerei voltak a színházteremtésben.
Ádám Ottót nem csak rendezőként és színházigazgatóként kell méltatnunk – 1959-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, évtizedeken át ő volt a színész főtanszak vezetője. Az 1960-as évektől számos színművész és rendező vallja magát tanítványának és tekinti mesterének.
Kurátor: Kovács Emőke
Látvány: Andorka Tímea
Kivitelezés: Plot Grafikai Laboratórium Kft.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap
A kiállításhoz felhasználtuk Ádám Ottó édesapjának, Dr. Kohn Gyula kolozsvári gyógyszerésznek gyűjteményét.
Tárlatvezetést csak kis létszámú csoportok számára tartunk, előzetes bejelentkezés szükséges a 06-1-225-3161-es telefonszámon vagy a bgm@oszmi.hu e-mail-címen.