„…egy nagy, ismeretlen Úrnak vendége voltam.”

Sztankay István szerepeinek sokszínűségét vitathatatlan drámai erejének és humorának köszönhette, melynek egyedisége kincs volt, a biztos siker záloga. Pedig sokáig úgy érezte, Molnár Gál Péter szavait idézve: „magasabbnak jobb volna, szőkén eszményibb, nyúlánkabban hősibb.” Számtalan színházi, filmes, televíziós szerepe és a közönség szeretete bizonyította az ellenkezőjét. A tárlat, a teljesség igénye nélkül, ötvenkét színpadi szerepéből idéz fel megkapó pillanatokat, így emlékezve a kivételes színészre.